Blog
A bélflóra és az immunrendszer nagyon is összefügg egymással!
Egy közelmúltban publikált amerikai felmérés arra a megállapításra jutott, hogy míg a megkérdezettek 59%-a fogyaszt étrend-kiegészítő formájában C-vitamint, 49% pedig ezt kiegészíti D-, illetve B-vitaminnal, addig mindössze 25%-uk van azzal tisztában, hogy a probiotikumok fogyasztása is hatással van az immunrendszer működésére.
Mi a bélflóra szerepe?
Annak ellenére, hogy az immunrendszerünk több mint 70%-a a belekben található, a válaszadók kevesebb mint a fele nem volt tisztában ezzel az információval, emiatt pedig azzal sem, hogy bélflóra állapota és az emésztésünk is összefüggésben van egymással. Azt pedig még ennél is kevesebben tudták, hogy a bélflóra egészsége kihat az általános egészségi állapotunkra, így az immunrendszerünkre, a testsúlyunkra és a mentális egészségünkre is.
Amikor a bélflóra egyensúlya felborul, például egy betegség, antibiotikum fogyasztás vagy emésztőszervi probléma hatására, szükség lehet az elpusztult jótékony baktériumok pótlására. Ilyenkor jönnek jól a probiotikumok, amelyek bizonyos élelmiszerekben természetesen is megtalálhatóak, de akár étrend-kiegészítők formájában is lehet fogyasztani, hiszen a külsőleg bevitt probiotikumok is éppen úgy működnek szervezetünkben, mintha a testünk sajátjai lennének.
De vajon minden probiotikum ugyanazt tudja?
Arra is fény derült, hogy a válaszadók közel fele, ha az „élő”, „aktív” és „kultúra” szavakat látja egy élelmiszer címkéjén, automatikusan arra asszociál, hogy ez egy egészségre jótékony hatású probiotikumot tartalmazó termék, holott ez korántsem biztos, hogy megállja a helyét.
„Ugyan minden joghurt tartalmaz élő és aktív joghurtkultúrát, azonban nem mindegyik joghurt tartalmaz olyan baktériumtörzset, amelyek jótékonyan hatnak a beleink egészségére és támogatják az immunrendszert. Valójában csak azokat az élő mikrobákat lehetne probiotikumoknak nevezni, amelyekről már bebizonyították, hogy kedvezően hatnak az egészségünkre” – mondta Kristie Leigh, a Danone kutatási vezetője.
Hozzátette, hogy sokan azt gondolják, hogy a különböző fermentált ételek, például az ecet, a savanyú uborka, a kovászos kenyér stb. fogyasztásával élvezhetik a probiotikum áldásos hatását, azonban hiába tartalmaznak ezek az ételek élő mikrobákat, ezek nem feltétlenül probiotikumok, de még ha van is bennük, a pasztörizálás és a sütés során könnyen tönkre mennek.
A Council for Responsible Nutrition, azaz a Felelős Táplálkozási Tanács nemrégiben úgy döntött, hogy elindít egy kampányt az Egyesült Államokban a Probiotikum Munkacsoporttal karöltve, méghozzá kifejezetten azzal a céllal, hogy a fogyasztókban tudatosítsák a probiotikumok közötti különbségeket és megtanítsák őket kiválasztani a megbízható gyártók jó minőségű és valóban hatásos probiotikumait.
A Foodnavigator-usa.com cikke nyomán.
